Ezek alapján a gyermekek jogai a következőképpen csoportosíthatók avagy a “3P modellje”:

Védelem (Protection)

A gyermekek biztonságának védelme, többek között a bántalmazás minden formája, az elhanyagolás és a kizsákmányolás elleni védelmet jelenti. Ide tartozik például a menekült gyermekek speciális védelme, a háborús konfliktusokban való részvétel, a szexuális kizsákmányolás valamint a gyermekmunka tilalma.

Ellátás, gondozás (Provision)

A gyermekek alapvető létszükségleteinek biztosítása, amely az egészséges testi és lelki fejlődésükhöz szükséges, például megfelelő táplálék és egészségügyi ellátás biztosítása, vagy az alapvető oktatáshoz való jog.

Részvétel (Participation)

A gyermekek képességeik fejlődésével egyre inkább képesek dönteni és aktívan részt venni egy közösség életében. Az egyezmény biztosítani kívánja számukra az információhoz való, a gondolat-, vallás-, lelkiismeret-, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát és az egyesüléshez való jogot.

Az egyezmény kötelességet ró azokra az államokra, akik aláírták. Amellett, hogy a tartalmát magukra nézve kötelezőnek fogadják el, az aláíró országoknak – így Magyarországnak is – az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt rendszeresen be kell számolnia az egyezményben foglaltak betartásáról. A Bizottság a kormányok mellett civil szervezeteket és gyerekeket is meghallgat.

A Gyermekjogi egyezmény elsősorban az államra nézve fogalmaz meg rendelkezéseket, de mindannyian felelősséggel tartozunk azért, hogy támogassuk és védjük a gyermekek jogait- a család, a civil társadalom, a média, a pedagógusok, de a magánszféra egyaránt. Az egyezmény külön elismeri a szülők és gondviselők elsődleges szerepét, jogait és kötelességeit a gyermekek nevelésében és jogaik megismertetésében, védelmében.

Forrás: UNICEF Magyarország