1. TÁVOKTATÁS EGYENLŐTLENSÉGEI

Az iskolák bezárása és az online oktatás kezdeti nehézségei nehéz feladat elé állítják a jól felszerelt háztartásokban élő családokat is, különösen nagy lemaradást szenvedhetnek el azonban azok a gyerekek, akik odahaza nem rendelkeznek online eszközökkel, interneteléréssel. A válság a legszegényebb, legnehezebb helyzetű gyerekek lehetőségeit, tanuláshoz való jogát veszélyezteti. A szociális problémát tovább fokozná a közétkeztetés kimaradása, hiszen sok gyerek szinte csak az iskolában jut meleg ételhez.

2. BÁNTALMAZÁS

A kényszerű iskola és óvodabezárások óta szinte minden, ami a gyerekekkel történik láthatatlan marad a külvilág számára. Nem működik az iskolai jelzőrendszer, a bántalmazást, abúzust, szexuális kizsákmányolást még nehezebb kiszűrni, mint eddig. A összezártság és a létbizonytalanság körüli feszültségek tovább növelik a családon belüli erőszak veszélyét. Azok a gyerekek, akik eddig is a legtöbb bántalmazást szenvedték el, most még kiszolgáltatottabbakká válnak.

Az UNICEF gyermekbántalmazás elleni programjai Magyarországon: https://unicef.hu/gyermekjogok/mit-tesz-az-unicef-magyarorszagon-a-gyermekbantalmazas-ellen/

3. ONLINE ZAKLATÁS

Az online térben eltöltött idő óhatatlanul megnő ebben az időszakban, hiszen az oktatás és a kapcsolattartás is erre a területre összpontosul. Minden korcsoportban és helyzetben lévő gyermek fokozottabban ki van téve a cyberbullying, vagyis online zaklatás jelenségének, amely szélsőséges esetben végzetes tragédiákat is okozhat. Javaslatainkat itt olvashatja: https://unicef.hu/blog/online-a-virus-idejen/

4. GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSBAN ÉLŐ GYEREKEK

Magyarországon körülbelül 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban. Olyan gyerekekről beszélünk, akiket kiemeltek a vér szerinti családjukból, többnyire bántalmazás, elhanyagolás miatt, vagy azért, mert olyan rossz életkörülmények között éltek, hogy az már veszélyeztette az egészséges fejlődésüket. Ezekről a gyerekekről nevelők, nevelőszülők gondoskodnak, intézményekben, jobb esetben nevelőszülői családokban. Az intézményekben kijárási, valamint látogatási tilalmat rendeltek el, hiszen egy ilyen zárt közösség – amelyben a gyerekek egy jelentős része amúgy is különböző betegségekkel küzd – különösen veszélyeztetett.

A többségében traumatizált gyerekek mentális egészségét veszélyezteti a folyamatos bezártság, az ebből fakadó erőszak esetleges felbukkanása, valamint, hogy bizonytalan ideig nem találkozhatnak a szeretteikkel, megfelelő technikai feltételek híján pedig az online kapcsolattartás is nehezített. A digitális eszközök hiánya miatt ezek a gyerekek az oktatás területén is további hátrányba kerülnek, hiszen sok intézményben gyakran csak egy számítógép áll rendelkezésre, az emberi erőforrások szűkösek, a dolgozók túlterheltek és nem erre a feladatra lettek kiképezve.

5. SAJÁTOS NEVELÉSŰ, FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ, VAGY TARTÓS BETEG GYEREKEK

Sok gyermek szorul fejlesztésre, a a foglalkozások kimaradása, elmaradása olyan hosszútávú hátrányokat okozhat, amelyek később kihathatnak a gyermek egész későbbi, felnőtt életére is. Támogatásra van szükségük azoknak a szülőknek is, akik például a bezártságot nehezen viselő adhd-s, vagy autista gyermekükkel kényszerülnek karanténba, hiszen a mostani helyzetre ők sem lehettek felkészülve.

6. EGYEDÜLÁLLÓ SZÜLŐK, KAPCSOLATTARTÁS, EGYEDÜL MARADÓ GYERMEKEK

A munka és a gyermekfelügyelet megoldása komoly kihívás elé állít a krízis során minden szülőt, e tekintetben különösen nehéz helyzetben vannak a gyermekükről egyedül gondoskodók. A kapcsolattartást nagyban nehezíti a vészhelyzet a mozaikcsaládok esetében is, hiszen a gyermek ebben az időszakban nem, vagy nehezebben találkozhat szeretteivel. A betegség családokat szakíthat szét, illetve gyermekek maradhatnak megfelelő felügyelet nélkül.

„A krízis láthatatlan áldozatai, csendes elszenvedői a gyerekek lehetnek, közülük is a legnehezebb helyzetben lévő, legvédtelenebbek, akikre elsőként sújt le az élet minden nehézsége. Példátlan összefogásra van szükség az állami szervek, a gyermekvédelmi rendszer, a civil szféra és a piaci szereplők között, hogy megvédjük a gyerekeket ezen veszélyektől” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az UNICEF Magyarország megkezdte az igények felmérését az állami/gyeremkvédelmi gondoskodás intézményeiben hogy megfelelő segítséggel – többek között egészségügyi felszereléssel, szakemberek támogatásával, online programokkal – tudja támogatni őket a következő nehéz időszakban. „Arra buzdítunk minden céget, hogy lehetőségei szerint vegye fontolóra milyen lépésekkel tudja támogatni a gyerekeket. Mi készen állunk a párbeszédre” – jelentette ki Mészáros Antónia.

A Gyermekjogi Civil Koalíció javaslatokat fogalmazott meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára annak érdekében, hogy a gyermekjogok a járványügyi helyzet teremtette helyzetben is maradéktalanul érvényesülhessenek. A levélhez 21 szervezet és 8 egyéni szakértő csatlakozott, valamint a Eurochild európai gyermekjogi ernyőszervezet is támogatóként mellé állt."