Aktualitások

Kézikönyv a gyermekjogokra vonatkozó európai jogról

2016-11-06

Elérhető magyarul is a „Kézikönyv a gyermekjogokra vonatkozó európai jogról” című kézikönyv, írja a CSAGYI. A kötetet az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és az Európa Tanács az Emberi Jogok Európai Bíróságának Hivatala közösen készítette a Gyermekjogi egyezmény 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségekhez kapcsolódóan.

A kézikönyv olyan jogászoknak és más szakembereknek hivatott segítséget nyújtani, akik nem a gyermekjogok területére szakosodtak. Ügyvédeknek, bíráknak, ügyészeknek, szociális munkásoknak, valamint a nemzeti hatóságok és intézmények, illetve civil és nem-kormányzati szervezetek munkatársainak szól, akik ezekhez a témákhoz kapcsolódó jogi kérdésekkel találkozhatnak.

A kézikönyv a bevezető fejezetben röviden bemutatja az ET és az EU joga által létrehozott két jogrendszer szerepét, majd foglalkozik a következő kérdésekkel mint a polgári jogok és szabadságok; egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma; identitáshoz fűződő kérdések; családi élet; gyermekvédelmi szakellátás (alternatív gondoskodás) és örökbefogadás; a gyermekek erőszakkal és kizsákmányolással szembeni védelme; gazdasági, szociális és kulturális jogok; migráció és menekültügy; fogyasztóvédelem és adatvédelem; a gyermekek jogai a büntető igazságszolgáltatás keretében.

Dokumentációs vonalvezető

2016-11-01

A Szociális Ágazati Portálon megjelent az NRSZH Szociális Szakmafejlesztési Főosztálya által készített Dokumentációs vonalvezető a család- és gyermekjóléti szolgálatok és központok működéséhez kapcsolódóan kiadott útmutatók és protokollok használatát támogatja, iránymutatást nyújtva ezzel a szakembereknek a dokumentáció vezetésében.

A folyamatok és a hozzájuk kapcsolódó dokumentációk leírásánál a Dokumentációs vonalvezető a jogszabályokat, a szakmai protokollokat, valamint a Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) összefoglaló anyagát vette alapul. A leírás célja, hogy segítse a szolgálatok és központok szakembereit abban, hogy az egyes tevékenységeket összekapcsolják a szükséges dokumentációval. A könnyebb átláthatóság kedvéért szétválasztásra kerültek a jogszabályban leírt, kötelezően vezetendő, a javasolt, illetve ajánlott tartalmak.

Műhely meghívó - Jó kis hely – Biztos Kezdet Gyerekházak kistelepülési komplex programok

2016-10-23

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az EFOP 1.4.3 Jó kis hely – Biztos Kezdet Gyerekházak és kistelepülési komplex gyermekprogramok c. pályázati felhívás „Jó kis hely – kistelepülési komplex gyermekprogramok” tevékenységcsoportjához kapcsolódóan térségi szakmai műhelyeket szervez, melyre szeretettel várjuk a potenciális megvalósító települések képviselőit, érintett szervezeteket.

Rendezvényünk célja, hogy információkkal, tanácsokkal, jó gyakorlatok bemutatásával segítsük a pályázat minél sikeresebb előkészítését és megvalósítását. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az EFOP 1.4.1-15 Integrált gyerekprogramok szakmai támogatása c. kiemelt program megvalósító partnereként végzi az EFOP 1.4.3-16 pályázat „Jó kis hely – kistelepülési komplex gyermekprogramok” tevékenységcsoporttal kapcsolatos előkészítői és mentorálási feladatokat.

A rendezvények időpontjai: 2016. október 24. 10:00 óra, Pécs - Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza, Apafi utca 99-101. / 2016. október 25. 10:00 óra, Kaposvár - SzocioNet Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézmény, Honvéd utca 33/A / 2016. október 28. 10:00 óra, Fehérgyarmat - Többfunkciós Közösségi Tér, Kossuth tér 40. (régi Leveles Iskola)

Kérjük, hogy a rendezvényen való részvételi szándékát és előzetes kérdéseit a rendezvényt megelőző munkanap 13 óráig a gyerekesely@maltai.hu e-mail címen szíveskedjen jelezni!

Mérges Buddha

2016-10-23

Múlt héten mutatták be a mozikban Stefan Ludwig német rendező dokumentumfilmjét a Sajókazán élő romákról és a Dr. Ámbédkar buddhista gimnáziumról. A Mérges Buddha egyik főszereplője a gimnázium alapító tanára, Orsós János, aki az oktatáson keresztül próbál kiutat mutatni a mélyszegénységből, valamint három tanítványa, akik ezen az úton próbálnak kitörni a nyomorból. Orsósék egyértelmű célja, hogy a szegregált településekről jobb munkahelyekre és a felsőoktatásba juttassák a fiatalokat, de a sikerélmény egyelőre még kevés. Nem meglepő, hogy a filmben is megfogalmazódik a  kérdés: nem lenne az hatékonyabb, ha az érettségi mellett használható szakmát is kitanulhatnának a diákok. A kutatások azonban egyértelműen azt bizonyítják, hogy hosszútávon egyedül az Orsósék elképzelése lehet megoldás, hiszen a romák 90%-ának iskolai végzettsége olyan alacsony, amellyel nagyon nehéz tartós és legális munkát szerezni a mai magyar munkaerőpiacon - írja a Dívány.

A dr. Ambédkar.iskola esetében azonban a sikert nem csak az érettségik számával szabad mérni, hiszen már az ott töltött idő is formálja a diákokat. Erre jó példa Amál esete, aki – bár még nem szerezte meg az érettségit és nehezen megy számára a tanulás –, mégis úgy tűnik, megtalálta a maga útját, egyenesen ki a gettóból. Jelenleg Budapesten él, dolgozik, és egy színi csoportban játszik. A szüleivel eleinte nehéz volt megértetni, miért fontos számára a tanulás, de mára elfogadták a döntését, és mint a filmben ő maga elmondja: a tanodának hála vannak tervei, elképzelései az életre.

 

Családsegítő és Gyermekjóléti konferencia és közlemény

2016-10-22

A Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete 2016. október 19 - 20-án Siófokon - 360 fő család- és gyermekjóléti szolgálatnál, valamint család- és gyermekjóléti központban dolgozó szociális szakember részvételével - szervezte meg XXV. Országos Konferenciáját. A program előadásainak anyagai megtekinthetők itt (a gyerekprogramról is).

Konferencián résztvevő szakemberek és a MACSGYOE az alábbi Zárónyilatkozatot adott ki. Egyfelől üdvözlik a kormányzat által a Konferencián bemutatott, a gyermekek jól-léte és biztonsága érdekében tett törekvéseket, tervezett intézkedéseket, ugyanakkor felhívják a Kormány figyelmét arra, hogy a területen nagymértékű szakember elvándorlás és súlyos szakemberhiány tapasztalható, ami elsősorban a rendkívül alacsony bérezés miatt következett be és immár ellátási zavarokat okoz.

A gyermekek veszélyeztetettségét megelőző jelzőrendszer, a gyermekjóléti szolgálatok, gyermekjóléti központok működőképességének fenntartása és a szociális területen dolgozó szakemberek érdekében a MACSGYOE nyomatékosan felhívja a Kormány figyelmét e megoldandó helyzetre és kéri, hogy támogassa a szociális ágazatban dolgozók mihamarabbi bérrendezését, képzését, hiszen a gyermekek biztonsága a szolgáltatások oldalán csak a megfelelő humánerőforrás kapacitásokkal biztosítható.

 

Lemorzsolódó fiatalok

2016-10-21

2012. szeptember elsejével kezdődő tanévtől kezdve lett 16 év a tankötelezettség korhatára. Egy tanév plusz egy félév alatt több, mint negyvenezren hullottak ki a rendszerből, túlnyomó részt olyanok, akik a korhatár elérése után inkább nem tanultak tovább a 168 óra által hivatkozott minisztériumi tanulmány szerint.

Összesen 45 ezer 254 fiatal morzsolódott le. Ezek a fiatalok végzettség nélkül várhatóan a reménytelen szegénységbe zuhannak, s egész életükben kiszolgáltatottjai lesznek a szociális ellátórendszernek, illetve a közmunkaprogramoknak. Végső soron az államnak kell gondoskodni róluk.

A minisztérium belső anyaga egyértelműen rámutat, hogy a 16 évre csökkentett tankötelezettség része a problémának. „A tankötelezettségi kor elérése alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya befejezett (legalább) ISCED 3 végzettségi szint megszerzése nélkül szűnik meg. A második legmarkánsabb tényező az igazolatlan hiányzás miatti kizárás, amely szintén a tankötelezettségi kort elérő fiatalokra jellemző” – olvasható például az anyagban.

A dokumentum szerint a korai iskolaelhagyás elleni stratégia „alapvető célkitűzése a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalékos célértékének elérése”, vagyis a 2014-es 11,4 százalékos arány 1,4 százalékpontos csökkentése.

Tanodamentési tervek

2016-10-19

A tanodák támogatására kiírt EFOP 3.3.1-15 pályázaton az Emmi a néhány hete nyilvánosságra hozott pályázati eredmények szerint olyan régebben működő, szakmailag mintaadó tanodáknak, illetve az azokat működtető civil szervezeteknek nem ítélt meg támogatást az 5,3 milliárdos keretből, akiknek a módszertani tudása áttételesen a pályázati kiírásba is bekerült.

A probléma azzal volt - Czibere Károly államtitkár szerint -, hogy egyrészt sokan nem vették komolyan a pályázást, és garanciának véve, hogy már volt sikeres pályázatuk, színvonaltalan pályázatokat adtak le. Emellett alapvetően sokkal többen indultak ezen a pályázaton, mint általában szoktak, hiszen a kiírás időszakában nem volt más felzárkóztatással kapcsolatos állami pályázat, ezért is lehetett könnyebben kiszorulni a nyertesek közül.

1,5-2 milliárd forint körül lesz majd a pályázati keret és célzottan az előző két TÁMOP pályázaton sikeres tanodák pályázhatnak.  Czibere szerint ezzel tényleges fellebbezési lehetőséget biztosítanak a legutóbbi pályázatból méltatlanul kimaradt tanodáknak. Az államtitkár a pályázat kiírásának elhúzódása esetére áthidaló támogatás folyósítását is kilátásba helyezte a veszélybe kerülő működő tanodák számára.

 

További 50 Biztos Kezdet Gyerekház jöhet létre

2016-10-17

Nyolcmilliárd forint uniós forrás fordítható Biztos Kezdet Gyerekházak létesítésére, fejlesztésére - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

A szeptember végén megjelent pályázat a kistelepüléseken élőket segítheti, a kiírásra jelentkezhetnek önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak is. Az ezer és négyezer lakos közötti kistelepülések Biztos Kezdet Gyerekházak fejlesztésére 2 milliárd forintot, az ennél kisebb lélekszámú települések, falvak pedig a "Jó kis hely" elnevezésű gyermekházak létesítésére 3,5 milliárd forintot fordíthatnak. Mindezek infrastruktúrafejlesztésére pedig 2,5 milliárd a pályázati keret.

A cél az, hogy a jelenlegi 112 Biztos Kezdet Gyerekházhoz a támogatás révén további ötven létesülhessen, és további nyolcvan "Jó kis hely" szolgáltatás indulhasson - tette hozzá az államtitkár. A Gyerekház szolgáltatásokat fejlesztik, a jövőben a várandós nők gondozására is lehetőség nyílik, továbbá a házak nyitvatartási idejét szeretnék meghosszabbítani.

 

Százmilliárd forint bölcsődék és óvodák fejlesztésére

2016-10-14

A növekvő igényekhez igazodva a kormány százmilliárd forintot különített el erre a fejlesztési időszakra a bölcsődék és óvodák kapacitásának bővítésére, új intézmények létesítésére, illetve a meglévők korszerűsítésére - tájékoztatta a család-, ifjúság - és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár pénteken az MTI-t.

Országos szinten a 380 ezer óvodai férőhelyre 320 ezer kisgyerek jut, tehát az igényeket bőven ki tudják elégíteni, csupán a területi elosztáson van még mit javítani, hogy helyben biztosítani lehessen a szükségletnek megfelelő igényt (jelenleg az érintett korosztályhoz tartozók több mint 99 százaléka jár óvodába).

A közeljövőben a bölcsődei férőhelyek száma is nő a jelenlegi 50 ezerről 60 ezerre, miután - egyebek mellett a gyed extra bevezetésének köszönhetően - mind több kismama szeretné igénybe venni ezt a szolgáltatást - hangsúlyozta Novák Katalin.

 

Tanodák újratöltve

2016-10-13

A 86 tanodát tömörítő, hároméves TanodaPlatform megállapításai szerint rengeteg a probléma a Tanoda pályázatokkal: pl. a pályázatot késve írta ki az Emmi, a régi szervezetek közül sokan nem nyertek, a nyertesek negyedének van csak korábbi tapasztalata, az elbírálás során félrepontozások, hibák történtek, az elbírálás indoklását csak a fővárosban lehetett megnézni, arról másolatot készíteni nem volt szabad. A TanodaPlatform szerint gond, hogy a tanodák nem tudnak folyamatosan működni, minden megszűnéskor megszakad egy folyamat, amit a helyi, kiszolgáltatott, kirekesztett emberek, gyerekek sínylenek meg.

Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára az Antiszegregációs Kerekasztal ülésén elmondta, hogy a tanodákkal történő együttműködés folytatása lehetőséget ad arra, hogy közösen vizsgálják meg a Tanoda program beépítését az állami rendszerbe. A kormány idéntől 5,3 milliárd forintot biztosít a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztéséhez hozzájáruló program folytatására. A pályázatra hatalmas volt a túljelentkezés, több mint ezren pályáztak, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma új pályázat kiírásán dolgozik, hogy a több éve működő, szakmailag elismert, tapasztalattal rendelkező tanodákat továbbra is támogatásban részesítse.

 

Következő1234567Előző
Naptár

            

                                         

A MÁLTAI GYEREKESÉLY PROGRAMRÓL

A Szeretetszolgálat 2010 őszén kapott felkérést, hogy kapcsolódjon be a térségi Gyerekesély projekteket kiemelt kísérő program munkájába, amelynek az utóbbi években az volt a feladata, hogy támogassa és végigkísérje a 2012-ben pályázó kistérségek projektjeinek előkészítését és megvalósítását. Az MMSZ felelősségi körébe nyolc kistérség tartozott, az ország három régiójából: az Abaúj-Hegyközi, a Bodrogközi, az Encsi (Észak-magyarországi régió); a Fehérgyarmati, a Vásárosnaményi (Észak-alföldi régió); valamint a Barcsi, a Kadarkúti és a Sellyei (Dél-dunántúli régió) s az ezekben található 238 településen kb. 180 ezer ember él, köztük több mint 40 ezer gyermek. 2016-tól 31 járás kísérésébe fogott a Szeretetszolgálat partnereivel, ahol több mint 700 településen mintegy 1 millió lakos él, akik közül csaknem 200 ezer gyerek.

Kistérségi Gyerekesélyek 2015 ©
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gyerekesély Program
Telefonszám: +36 1 391-4750                                  
E-mail: gyerekesely@maltai.hu
Cím: 1125 Bp. Szarvas Gábor út 58-60. 
                                                       A TÁMOP-5.2.1-12/1-2012-0001 - Gyerekesély program
                                          országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása
                                                         és a program kísérése projekt keretében létrejött oldal.
                   Korábbi honlapunk a https://sites.google.com/site/523help/ oldalon érhető el.