Előzmények

A Kistérségi Gyerekesély Program története egészen a kétezres évek elejéig nyúlik vissza, amikor néhány kutatócsoport kiemelten foglalkozott a gyermekek és családjaik helyzetével. A feltárt adatok és kutatások rávilágítottak arra, hogy hazánkban a szegénység, és annak mértéke, jelentős összefüggést mutat a gyermekszámmal, azzal, hogy egy családban él-e gyermek. Ez egyben azt jelenti, hogy a szegénységi kockázat kiemelten sújtja a gyermekeket és a gyermekes családokat. .
2005-ben, a feltárt adatok hatására az akkori miniszterelnök kezdeményezésére az MTA-ban létrejött Gyerekszegénység elleni Program Iroda (MTA GYEP), ahol több kutató és szakember Ferge Zsuzsa vezetésével megkezdte a gyermekszegénység felszámolására és a szegénységi ciklus megtörésére irányuló stratégia kidolgozását. (www.gyerekesely.hu)

2006 elejére el is készült a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program, aminek 3 évre szóló, konkrét ajánlásokat, költségvetési forrásokat megnevező cselekvési terve volt az úgynevezett Rövid Program. 
A fent nevezett gyermekszegénység elleni program alapján került kidolgozásra a „Legyen Jobb a Gyermekeknek” Nemzeti Stratégia, melyet az Országgyűlés 2007 májusában, azóta is egyedülálló módon, szinte egyhangúlag fogadott el. (47/2007 (V.31) OGY Határozat). A Stratégia legfőbb célja a gyermekek szegénységének csökkentése, esélyeik javítása és a szegénységi ciklus megtörése. A Nemzeti Stratégiához kapcsolódóan 3 éves kormányzati cselekvési terv készült, mely tartalmazta a gyerekszegénység elleni lokális programok kistérségi kiterjesztésre vonatkozó elképzeléseket is. (1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat)

Emellett az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy dolgozza ki a Nemzeti Stratégiában meghatározott feladatok utókövetési rendszerét, s gondoskodjon a Monitoring Bizottság létrehozásáról, a kormány az 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. Határozatával döntött a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának felállításáról, melyek tagjai civil szerveztek képviselői voltak. Az Értékelő Bizottság 2008 őszén kezdte meg működését. (www.gyerekmonitor.hu)

Az MTA Gyerekszegénység elleni Program Irodája időközben a program, illetve később a Nemzeti Stratégia megvalósításának gyakorlati tapasztalatokkal történő támogatására, fejlesztésére kezdte meg a „Szécsényi alkalmazási kísérletet” c. programot 2006-ban. A program célja a gyerekszegénység elleni program komplex alkalmazása a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozó Szécsényi kistérségben. A munka koordinálására és végrehajtására állt fel a Szécsényi Programiroda, melynek támogatása több forrásból, 2009-től meghatározóan a Norvég Alapból és az ehhez kapcsolódó kormányzati támogatásból történt.

Mivel hazai forrásból, költségvetési források hiányában, nem lehetett megvalósítani a 2007-ben induló Nemzeti Stratégia tevékenységeit, ezért a Stratégia egyes elemei bekerültek az Új Magyarország Fejlesztési Terv körébe.  

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szinte minden operatív programja tartalmaz olyan elemeket, amelyek hatással vannak a gyermekes családok, a gyermekek helyzetére. Ugyanakkor a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében futó 5.2.1. konstrukció az, amely egyértelműen a gyermekszegénység elleni Nemzeti stratégiához kapcsolódik. A TÁMOP 5.2.1-es kiemelt projekt a Stratégia két elemének - korai fejlesztés és képességgondozás, valamint kistérségi komplex gyerekszegénység programok – országos kiterjesztését készíti elő.

Az első kiemelt projektet a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet és az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda valósította meg, a Szécsényi Gyerekesély Programban szerzett tapasztalatok felhasználásával. A projekt céljai szorosan kapcsolódnak az országgyűlési határozatban elfogadott „Legyen Jobb a Gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia kiemelt fejlesztési irányaihoz, melyek indokoltságát a gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a szegénységi ciklus megszakítása és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek megteremtése jelentik.

Az MTA GYEP iroda 2008-2009 öt, 2009-2010-ben újabb hat LHH-s kistérséget vont be a komplex kistérségi programok előkészítésébe, melyek a megvalósítási kereteit a TÁMOP 5.2.3. konstrukciók biztosítják.

Az első körös (Baktalórántháza, Bátonyterenye, Heves, Kistelek, Sásd) kistérségek 2010 második felében kezdték meg munkájukat, a második körös (Csenger, Jánoshalma, Mezőcsát, Sarkad, Szigetvár, Ózd) kistérségek pedig 2012 tavaszán kezdik a munkát a TÁMOP 5.2.3. projekt keretében.

2011 szeptemberében az MTA Gyerekszegénység elleni program iroda megszűnt. A tevékenység eredményei továbbra is elérhetőek a www.gyerekesely.hu oldalon, a volt munkatársak egy része pedig megalapította a GYERE Gyerekesély Közhasznú Egyesületet.

A harmadik körös kistérségek, szám szerint 15 db, felkészítését így már a Wekerle Sándor Alapkezelő, az MTA Gyerekesély-kutató Csoport és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) végzi. Az MMSZ-t 2010 őszén kérte fel Balog Zoltán Társadalmi Feljárózásért felelős államtitkár, hogy eddig tapasztalatai kamatoztatva, tudásával segítse a felelősségi körébe tartozó 8 kistérség felkészülését. Bízunk benne, hogy a 2013-ban induló, úgynevezett harmadik körös 15 kistérség sikeres és eredményes projekteket fog végrehajtani a gyermekek és családjaik helyzetének javítása érdekében.

2012 nyarán a WSA által felkészített kistérségek (Berettyóújfalui, Edelényi, Mátészalkai, Nyírbátori, Szerencsi, Szikszói, Tiszafüredi) és az MMSZ által támogatott kistérségek (Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Barcsi, Encsi, Fehérgyarmati, Kadarkúti, Sellyei, Vásárosnaményi) mindegyike beadta TÁMOP 5.2.3.saját kistérségi gyerekesély pályázatát.

A kiemelt program 2011. október 1.-2012. április 30.-ig tartó szakaszában a főpályázó a Wekerle Sándor Alapkezelő (WSA) , konzorciumi partnerei a Magyar Tudományos Akadémia(MTA) Gyerekesély-kutató Csoport és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ).
A következő, 2015-ig tartó szakasz partnersége fennmaradt, a Wekerle Sándor Alapkezelő átalakulásával a program 2012.08.16-tól a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz került át, majd  az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő vette át a feladatot.

A Kiemelt Gyerekesély Program (EFOP-1.4.1.) megvalósítói, a szakmai-módszertani tevékenységek koordinálásáért felelős szervezetek 2016-tól

• a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal – NRSZH (konzorciumi vezetésével)
• a Türr István Képző és Kutató Intézet – TKKI,
• a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont – MTA TK és
• a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület – MMSZ.

2017. január 1-jétől a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság mint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és a Türr István Képző és Kutató Intézet jogutódja lett a konzorcium vezető.