Magyar Máltai Szeretetszolgálat
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSz) – a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete - 1989. február 4-én alakult, és február 10-én vette a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba. 1998. január 1. óta kiemelkedően közhasznú szervezet.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalakulása után nyomban történelmi események forgatagába került. A kelet-német menekültek befogadása (1989. augusztus), a romániai forradalom (1989. december), a jugoszláviai háború (1991.) során végrehajtott nagyszabású segítő- és mentő akcióival kormányszervek és társadalmi szervezetek partnerévé vált.
A társadalmi szolidaritás konkrét megnyilvánulásait érzékelő közvélemény bizalommal fordult a Szeretetszolgálat felé, s a kormányzati szervek Magyarországon olyan szociális feszültségek kezelését bízták rá, melyeket a társadalom - igazgatási, szociális és egészségügyi - szervezetei nem, vagy csak részben tudtak megoldani. Következésképpen került sor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat cselekvési programjának és intézményi hálózatának kifejlesztésére.
Az MMSz 7 régióban, Magyarország minden megyéjében, 350 helyen van jelen. 142 helyi csoportjában, 203 intézményben, 5.000 rendszeresen tevékenykedő, 15.000 mozgósítható önkéntese és 624 alkalmazott munkatársa szolgálja a rászorulókat. Ez a máltai szerepvállalás Magyarország egyik legnagyobb és legszélesebb körben tevékenykedő karitatív szervezetévé és egyben a legnagyobb szociális intézményfenntartóvá tette az MMSz-t.
Az MMSz – figyelemmel a magyarországi szociális ellátórendszernek az elmúlt tizenöt év során bekövetkezett gyökeres változására is – három területen fejti ki tevékenységét:
1. Hagyományos karitatív feladatok ellátása
A helyi csoportok önkéntes munkával a lakosság legrászorultabbjai részére eseti vagy rendszeres jelleggel nyújtanak segítséget különböző – elsősorban természetbeni – adományok juttatásával. Jellemzőek az országos adománygyűjtő programok, a lakosság segélyezése és a szociális, egészségügyi és oktatási intézmények támogatása.
2. Részvétel a szociális és egészségügyi ellátó rendszer intézményes szegmensében
Az MMSz a szociális és egészségügyi szempontból válságba jutott emberek gondjainak sürgős, átmeneti enyhítése mellett a rászorulók tartós, rendszeres ellátására intézményeket és intézményrendszerű szolgálatokat működtet, Magyarország legnagyobb – 206 szociális és egészségügyi – intézmény és szolgálat fenntartójaként. Az MMSz intézményei a „Gondviselés Háza” gyűjtőnévvel jelölt hálózatba tartoznak. Főbb típusai: hajléktalanokat ellátó, idősgondozó, fogyatékkal élőket ellátó, szenvedélybetegeket ellátó, családsegítő és gyermekjóléti, továbbá egészségügyi intézmények, szolgálatok.
Az intézmények működtetése állami normatív, egyes szolgálatok működtetése pedig saját forrásból történik, mivel fenntartásukat fontosnak ítéljük (pl. önkéntes mentőszolgálatunk, gyógyászati segédeszköz kölcsönzőnk, stb.). Szervezetünk egyházi kiegészítő normatívát nem kap.
Az intézményes hálózat kialakulása, fejlődése folyamatos, napjainkig tart. Az 1990-es évek első felében elsősorban Budapesten, és néhány vidéki nagyvárosban, ill. településen (Debrecen, Győr, Kalocsa, Kecskemét, Miskolc, Páty, Pécs, Vác) jöttek létre szociális és egészségügyi intézmények. Jelentős fejlesztés 2004–2007 években történt, elsősorban a vidéki régiókban.
3. Programok, modellek és szociálpolitikai stratégiák bemutatása, melyek megoldást kínálnak/kínálhatnak eddig igazából nem, vagy nem kellő mértékben kezelt problémákra. Ilyen a „Játszva megelőzni” Máltai játszótér és játszóház program 13 helyen (Budapesten 7 db, és Debrecen, Esztergom, Miskolc, Pápa, Szeged, Tatabánya városban 1-1 db), a „Hangyaboly” gyermekfoglalkoztatási program Budapesten 28 helyszínen és 19 vidéki településen, az Országos Elsősegélynyújtó Konferencia sorozat, a hajléktalan és roma családok társadalmi integrációja körében pedig a Befogadó falu program és „Jelenlét” programok Pécsett, Táskán, Monoron és Veszprémben.