Kiemelt Gyerekesély Program

A Kiemelt Gyerekesély Program (EFOP-1.4.1.) megvalósítói, a szakmai-módszertani tevékenységek koordinálásáért felelős szervezetek 2016-tól

  • a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal – NRSZH (konzorciumi vezetésével)
  • a Türr István Képző és Kutató Intézet – TKKI,
  • a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont – MTA TK és
  • a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület – MMSZ.

 

Stratégiai célok

A Felzárkózási Stratégia végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési terve I. Gyermek jól-lét területét érintő feladatok 9. pontja értelmében „A gyermekes családok ismétlődő szegénységi körének megtörése, esélyeik tartós és hosszú távú növelése érdekében folytatni és bővíteni kell a korábbi hátrányos helyzetű térségek (kedvezményezett járások) integrált gyermekprogramjait, valamint szakmai, módszertani támogatását”. „A hátrányokkal rendelkező területeken növelni kell a gyermekes családok szempontjából fontos szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint pótolni kell a hiányzó szakember-kapacitásokat.”

 

A projekt konkrét céljai

A gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozását, mint átfogó célt, az integrált térségi gyermekprogramok és a Jó kis hely projektek szakmai és módszertani támogatásával valósítja meg a kiemelt projekt.

- A közösségi tervezés és a stratégiai gondolkodás elterjesztése, megerősítése, az attitűd- és szemléletformálás megvalósítása a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét előmozdító területi alapú programok tervezése és hatékony megvalósítása érdekében.

- A szakemberek tudásának célzott bővítése a hátrányos helyzetű családokkal, gyerekekkel való munkájuk támogatása érdekében.

- Az EFOP keretében megvalósuló, célzottan a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló pályázatos projektek sikeres megvalósításának elősegítése azok szakmai-módszertani támogatásával.

- A konstrukció hatékony hozzájárulása az ágazati érdekek összehangolásához, a szakmai és szakmaközi együttműködések előmozdításához, gyakorlatorientált szakmai eszközök kidolgozásához, továbbfejlesztéséhez és alkalmazásához a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozása és a gyermekek esélyeinek növelése érdekében.

- A prevenciót erősítő reform megvalósításának elősegítése a szociális-gyermekjóléti területen.

 

A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete

A projekt közvetlen és közvetett célcsoportjai

A célterületet jelentő járásokban az állandó népesség száma 1 000 109 fő, ami az ország lakosságának egytizedét jelenti. Közülük 0-17 éves 197 343 fő, azaz minden ötödik lakos gyermekkorú. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kiemelt projekt a Magyarországon élő gyermekek 11%-át célozza meg.

Az életkori megoszlás szerint a célterületen élő gyermekek nagyjából 15-15%-a tartozik a 0–2 éves illetve a 3–5 éves korosztályba, míg az általános iskoláskorúak aránya 45%, a 14–17 éveseké pedig 25%. Az egymást követő születési kohorszok mérete egyre kisebb, azaz az országos trendnek megfelelően összességében csökkenő gyerekszámú célterületről van szó.

A kiemelt projekt közvetlen célcsoportjába tartoznak mindazok a szakemberek és nem hivatásos segítők, akiknek a tevékenysége arra irányul, hogy segítséget nyújtsanak az ott élő gyermekeknek és családjaiknak problémáik megoldásához. Ide sorolhatók egyrészt az Integrált térségi gyermekprogramokban dolgozók, illetve a járási, települési döntéshozók, másrészt a kiemelt projekt szempontjából releváns ágazati ellátórendszerek – szociális ellátás, családsegítés, gyermekjólét, gyermekvédelem, köznevelés, egészségügy – helyi intézményeiben tevékenykedők csoportjai. Ez utóbbiak között találjuk a járási család- és gyermekjóléti központok és települési család- és gyermekjóléti szolgálatok munkatársait, a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusokat, a pedagógiai szakszolgálatok szakembereit, az egészségügyben tevékenykedő szakembereket (orvosokat, gyermekorvosokat, védőnőket), a kapcsolódó szakterületeken aktív civil és egyházi szereplőket, informális közösségeket.

A célcsoportok elérése, bevonása a kiemelt elődprojektek korábbi szakaszában sikerrel alkalmazott módszerek – csoportos foglalkozások, játszások, közösségi rendezvények szervezése, munkacsoportok alakítása, szakmai műhelyek, tematikus fórumok rendezése és mindezek működtetése, képzések, tréningek, szakértői tanácsadás biztosítása, érzékenyítés – segítségével lehetséges.

A kiemelt projektben érintettek körébe tartoznak a program szempontjából releváns szakterületek (szociális ellátás, családsegítés, gyermekjólét, gyermekvédelem, köznevelés, egészségügy, fejlesztéspolitika) megyei, regionális és országos szintjein tevékenykedő szakemberek.

 

Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása

A kiemelt projekt az EFOP 1. prioritás keretében kerül támogatásra, mely a szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozását célozza. A kiemelt projekt keretében megvalósuló támogató munka célja:

 - csökkenjen a szegénységben élők gyermekek aránya,

- javuljanak a roma és mélyszegénységben élő gyermekek életesélyei,

- javuljanak a gyermekek és fiatalok felzárkózási esélyei,

- javuljon a hátrányos helyzetű gyermekek napközbeni ellátásokban való részvételének aránya, valamint összességében csökkenjenek a szociokulturális hátrányok.

 

Előzmények

A Kistérségi Gyerekesély Program története egészen a kétezres évek elejéig nyúlik vissza, amikor néhány kutatócsoport kiemelten foglalkozott a gyermekek és családjaik helyzetével. A feltárt adatok és kutatások rávilágítottak arra, hogy hazánkban a szegénység, és annak mértéke, jelentős összefüggést mutat a gyermekszámmal, azzal, hogy egy családban él-e gyermek. Ez egyben azt jelenti, hogy a szegénységi kockázat kiemelten sújtja a gyermekeket és a gyermekes családokat. .
2005-ben, a feltárt adatok hatására az akkori miniszterelnök kezdeményezésére az MTA-ban létrejött Gyerekszegénység elleni Program Iroda (MTA GYEP), ahol több kutató és szakember Ferge Zsuzsa vezetésével megkezdte a gyermekszegénység felszámolására és a szegénységi ciklus megtörésére irányuló stratégia kidolgozását. (www.gyerekesely.hu)

2006 elejére el is készült a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program, aminek 3 évre szóló, konkrét ajánlásokat, költségvetési forrásokat megnevező cselekvési terve volt az úgynevezett Rövid Program. 
A fent nevezett gyermekszegénység elleni program alapján került kidolgozásra a „Legyen Jobb a Gyermekeknek” Nemzeti Stratégia, melyet az Országgyűlés 2007 májusában, azóta is egyedülálló módon, szinte egyhangúlag fogadott el. (47/2007 (V.31) OGY Határozat). A Stratégia legfőbb célja a gyermekek szegénységének csökkentése, esélyeik javítása és a szegénységi ciklus megtörése. A Nemzeti Stratégiához kapcsolódóan 3 éves kormányzati cselekvési terv készült, mely tartalmazta a gyerekszegénység elleni lokális programok kistérségi kiterjesztésre vonatkozó elképzeléseket is. (1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat)

Emellett az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy dolgozza ki a Nemzeti Stratégiában meghatározott feladatok utókövetési rendszerét, s gondoskodjon a Monitoring Bizottság létrehozásáról, a kormány az 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. Határozatával döntött a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának felállításáról, melyek tagjai civil szerveztek képviselői voltak. Az Értékelő Bizottság 2008 őszén kezdte meg működését. (www.gyerekmonitor.hu)

Az MTA Gyerekszegénység elleni Program Irodája időközben a program, illetve később a Nemzeti Stratégia megvalósításának gyakorlati tapasztalatokkal történő támogatására, fejlesztésére kezdte meg a „Szécsényi alkalmazási kísérletet” c. programot 2006-ban. A program célja a gyerekszegénység elleni program komplex alkalmazása a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozó Szécsényi kistérségben. A munka koordinálására és végrehajtására állt fel a Szécsényi Programiroda, melynek támogatása több forrásból, 2009-től meghatározóan a Norvég Alapból és az ehhez kapcsolódó kormányzati támogatásból történt.

Mivel hazai forrásból, költségvetési források hiányában, nem lehetett megvalósítani a 2007-ben induló Nemzeti Stratégia tevékenységeit, ezért a Stratégia egyes elemei bekerültek az Új Magyarország Fejlesztési Terv körébe.  

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szinte minden operatív programja tartalmaz olyan elemeket, amelyek hatással vannak a gyermekes családok, a gyermekek helyzetére. Ugyanakkor a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében futó 5.2.1. konstrukció az, amely egyértelműen a gyermekszegénység elleni Nemzeti stratégiához kapcsolódik. A TÁMOP 5.2.1-es kiemelt projekt a Stratégia két elemének - korai fejlesztés és képességgondozás, valamint kistérségi komplex gyerekszegénység programok – országos kiterjesztését készíti elő.

Az első kiemelt projektet a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet és az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda valósította meg, a Szécsényi Gyerekesély Programban szerzett tapasztalatok felhasználásával. A projekt céljai szorosan kapcsolódnak az országgyűlési határozatban elfogadott „Legyen Jobb a Gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia kiemelt fejlesztési irányaihoz, melyek indokoltságát a gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a szegénységi ciklus megszakítása és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek megteremtése jelentik.

Az MTA GYEP iroda 2008-2009 öt, 2009-2010-ben újabb hat LHH-s kistérséget vont be a komplex kistérségi programok előkészítésébe, melyek a megvalósítási kereteit a TÁMOP 5.2.3. konstrukciók biztosítják.

Az első körös (Baktalórántháza, Bátonyterenye, Heves, Kistelek, Sásd) kistérségek 2010 második felében kezdték meg munkájukat, a második körös (Csenger, Jánoshalma, Mezőcsát, Sarkad, Szigetvár, Ózd) kistérségek pedig 2012 tavaszán kezdik a munkát a TÁMOP 5.2.3. projekt keretében.

2011 szeptemberében az MTA Gyerekszegénység elleni program iroda megszűnt. A tevékenység eredményei továbbra is elérhetőek a www.gyerekesely.hu oldalon, a volt munkatársak egy része pedig megalapította a GYERE Gyerekesély Közhasznú Egyesületet.

A harmadik körös kistérségek, szám szerint 15 db, felkészítését így már a Wekerle Sándor Alapkezelő, az MTA Gyerekesély-kutató Csoport és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) végzi. Az MMSZ-t 2010 őszén kérte fel Balog Zoltán Társadalmi Feljárózásért felelős államtitkár, hogy eddig tapasztalatai kamatoztatva, tudásával segítse a felelősségi körébe tartozó 8 kistérség felkészülését. Bízunk benne, hogy a 2013-ban induló, úgynevezett harmadik körös 15 kistérség sikeres és eredményes projekteket fog végrehajtani a gyermekek és családjaik helyzetének javítása érdekében.

2012 nyarán a WSA által felkészített kistérségek (Berettyóújfalui, Edelényi, Mátészalkai, Nyírbátori, Szerencsi, Szikszói, Tiszafüredi) és az MMSZ által támogatott kistérségek (Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Barcsi, Encsi, Fehérgyarmati, Kadarkúti, Sellyei, Vásárosnaményi) mindegyike beadta TÁMOP 5.2.3.saját kistérségi gyerekesély pályázatát.

A kiemelt program 2011. október 1.-2012. április 30.-ig tartó szakaszában a főpályázó a Wekerle Sándor Alapkezelő (WSA) , konzorciumi partnerei a Magyar Tudományos Akadémia(MTA) Gyerekesély-kutató Csoport és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ).
A következő, 2015-ig tartó szakasz partnersége fennmaradt, a Wekerle Sándor Alapkezelő átalakulásával a program 2012.08.16-tól a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz került át, majd  az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő vette át a feladatot.

« Vissza
Naptár

            

                                         

A MÁLTAI GYEREKESÉLY PROGRAMRÓL

A Szeretetszolgálat 2010 őszén kapott felkérést, hogy kapcsolódjon be a térségi Gyerekesély projekteket kiemelt kísérő program munkájába, amelynek az utóbbi években az volt a feladata, hogy támogassa és végigkísérje a 2012-ben pályázó kistérségek projektjeinek előkészítését és megvalósítását. Az MMSZ felelősségi körébe nyolc kistérség tartozott, az ország három régiójából: az Abaúj-Hegyközi, a Bodrogközi, az Encsi (Észak-magyarországi régió); a Fehérgyarmati, a Vásárosnaményi (Észak-alföldi régió); valamint a Barcsi, a Kadarkúti és a Sellyei (Dél-dunántúli régió) s az ezekben található 238 településen kb. 180 ezer ember él, köztük több mint 40 ezer gyermek. 2016-tól 31 járás kísérésébe fogott a Szeretetszolgálat partnereivel, ahol több mint 700 településen mintegy 1 millió lakos él, akik közül csaknem 200 ezer gyerek.

Kistérségi Gyerekesélyek 2015 ©
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gyerekesély Program
Telefonszám: +36 1 391-4750                                  
E-mail: gyerekesely@maltai.hu
Cím: 1125 Bp. Szarvas Gábor út 58-60. 
                                                       A TÁMOP-5.2.1-12/1-2012-0001 - Gyerekesély program
                                          országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása
                                                         és a program kísérése projekt keretében létrejött oldal.
                   Korábbi honlapunk a https://sites.google.com/site/523help/ oldalon érhető el.