Kiadványok a kiemelt gyerekesély program megvalósítóitól
Kocsis Attila-Marozsán Csilla: A "Jó kis hely" közösségi terek működésének időközi értékelése | |||
|
A „Jó kis hely”-ek olyan, kistelepüléseken működő közösségi terek, amelyek a gyerekekre, fiatalokra és családjaikra irányuló fejlesztéseket A kötet a szolgáltatások jellemzőinek, működésének, szakmai fejlődésének, vizsgálata után javaslatokat tesz a további fenntartási, fejlesztési lehetőségekre. |
||
Büki-Nagybán Piroska-Kocsis Attila-Marozsán Csilla-Panyik Barbara: VÁLASZOK A GYERMEKSZEGÉNYSÉGRE - megoldási kísérletek, követendő példák az integrált térségi gyerekprogramokban (EFOP-1.4.2-16) (Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2021) | |||
|
A tanulmány elsősorban a 31 leghátrányosabb helyzetű járásban jelenleg is zajló Gyerekesély program tevékenységeivel foglalkozik. Célja nem a járási projektek teljes körű ismertetése, inkább bemutatja, hogyan oldják meg a programok a helyben felmerülő problémákat, és melyek azok a jól átgondolt, eredményesen működő tevékenységek, amelyek mások számára is követendő példaként szolgálhatnak. Az írás a járási projektek egyes tevékenységein túl a Gyerekesély program működésének általános tapasztalataival is foglalkozik, és ezekből kiindulva javaslatokat fogalmaz meg a következő tervezési |
||
Kocsis Attila-Marozsán Csilla: KÖZÖSSÉGEK A VÁLTOZÁS ÚTJÁN / Jó kis hely – kistelepülési komplex gyermekprogramok 2018–2019 (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2020) |
|||
|
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kiemelt Gyerekesély Program keretében kiadott kötete a "Jó kis hely" projektek általános jellemzőinek megjelenítését követően régiós bontásban számol be közösségi terek sajátosságairól a megvalósítók és a mentorok nézőpontjából. A főbb tendenciák felvázolása után a kötet a hazai és uniós fejlesztési programok tervezői számára fogalmaz meg javaslatokat a következő időszakra, a közösségi terek jobb működése, a gördülékenyebb projektmegvalósítás és a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. |
||
|
|||
Kullmann Ádám-Teller Nóra (szerk.): 1000 nap a végeken - Életképek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítő munkájáról a leghátrányosabb helyzetű kistérségek legrosszabb helyzetű településein a Gyerekesély program keretében (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) |
|||
|
A kötet a lenyomata annak az 1000 napnak, sok ezer pillanatnak, amelyet nyolc hátrányos helyzetű kistérség felkészítésével és kísérésével töltött a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Gyerekesély program keretében 2011 és 2015 között. 1000 nap – sok ezer találkozás. Mindegyik újat adott, hiszen ezek a találkozások kölcsönösen formáltak mindenkit. A Szeretetszolgálat munkatársai rengeteget tanultak belőlük, s most ezt a tudást a személyes beszámolókon, betekintéseken keresztül teszik közkinccsé. Míg a kötet első fele e találkozásokat, azok örömeit és kihívásait dokumentálja, a második fele a Szeretetszolgálat szerepéről ad beszámolót a Gyerekesély programokban, hogy érthető legyen, miért is barangoltak be több száz települést számtalan szerepben, miközben mind azon dolgoztak, hogy a végekről kivezető út egyre több gyereknek és felnőttnek megnyíljon. |
||
|
|||
Hajdú Krisztina-Naár Judit: Mozgó játszótér módszertan (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) | |||
|
Játék. Végigkísér egész életünkön. Az ember az első perctől fogva játszik. Játszik már az édesanyja pocakjában, azután babaként, gyermekként, felnőttként, és végül játszik akkor is, ha megöregszik. A Mozgó Játszótér mindenhova eljut, mindenkihez szól, megmutatja, hogy nincs lehetetlen, s közben szinte minden eszközből, de még az eszköztelenségből is játékot fabrikál. A játék mindenkinek élmény, de ezek a pillanatok a nyomorban élő gyerekek számára persze többet jelentenek, egy pozitív óra közben elfelejtik a korgó gyomrot, a nélkülözést. A könyv betekintést ad a játszás elméletébe, módszertanába, emellett praktikus tennivaló-listát a játékok tervezéséhez, szervezéséhez, majd személyes élményeket oszt meg a játszások hatásairól. Végül egy bőséges játéktárat nyújt át az Olvasónak, hogy bárki bátran nekiláthasson, és egyre többen játsszunk! |
||
|
|||
Kocsis Attila: Tiszta fejjel - A Magyar Máltai Szeretetszolgálat fejtetvesség elleni programja (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) |
|||
|
A tetű messziről nézve pici fehér pötty, akár morzsa is lehet, közelről azonban ronda ízeltlábú. A probléma távolról semmiségnek tűnik, közelről azonban családok életének megrontója. És a megoldás ott van a polcon. Egy pár fújás, néhány fésülés, és a tetű volt-nincs. A gyermekek lelke azonban sérül, az iskolai szünetek magányossága, egy-egy becsmérlő pillantás, a tanárok legyintése örök életre nyomot hagy. Azok a szociális munkások, akik jelen vannak egy térségben, településen, pontosan tudják, hogyan kell beavatkozni. Ha kapnak a beavatkozáshoz megfelelő eszközt, akkor a fejtetvesség akár teljesen felszámolható, ahogyan a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fejtetvesség elleni programjában is történt. |
||
|
|||
Vincze Anna (szerk.): Kiút az adósságcsapdából - A Magyar Máltai Szeretetszolgálat HITEL-S programja (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) |
|||
|
A Szeretetszolgálat HITEL-S programjának lényege, hogy egy kívülálló, professzionális segítő bevonásával hosszú távú megoldást dolgozzunk ki az adósok számára. A cél a család aktuális élethelyzetét figyelembe vevő, fenntartható háztartás megtervezése és kialakítása, amelyben a család is aktívan, együtt gondolkodva részt vesz. Kiadványunk felvázolja azokat a gazdasági, pénzügyi folyamatokat, amelyek új típusú megoldásokat követeltek az eladósodott családok megsegítésére, majd bemutatja, hogyan működik a Hitel-S program keretében zajló adós-tanácsadási tevékenység, végül a programhoz kapcsolódó kísérleti támogatási és mikrohitel projekt tapasztalataira is kitérünk. |
||
|
|||
Tölgyesi Klára: A hullámvasút biztonsági őre - A folyamatkísérő tréner szerepe a Máltai Gyerekesély projektben (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) |
|||
|
Szeretettel ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik most vágnak bele egy projektbe, de azoknak is, akik épp a projektjük közepén arról tanakodnak, hogy lehetne irányba húzni a szekeret. Ajánljuk továbbá azoknak, akik trénerként egy nagy projekt kísérésébe kezdenének. Igen hasznos lehet, ha egy program indulásakor és működtetése során a munkánkra egy külső szakértői szem is rálát. Kötetünkben a Máltai Gyerekesély programban munkatársként dolgozó tréner személyes beszámolóján keresztül mutatjuk be a projekt által bejárt utat: a célok és feladatok meghatározását, végigkísérését, a sikerek és kudarcok megélésének kezelését, a munkatársak szerepbe hozását és főként a csapatépítés folyamatát. |
||
|
|||
Hajdú Krisztina: Mindenki játéka - Játék és szabadidő gyerekekkel (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) |
|||
|
Egy meghatározás szerint a játék nem más, mint a gyermek felhőtlen örömhöz való jogának megjelenése, a gondtalanság kifejezése. Ez minden gyermeknek jár. A felnőttek kötelessége, hogy valamennyien élhessenek vele. Aki kicsi korában nem tanul meg játszani, később nem lesz képes teljes életet élni. Hivatásos nevelők és érdeklődő szülők egyaránt kézbe vehetik, hogy a gyermekek életét ismét valódi játékokkal tölthessék meg. És aktívan bekapcsolódva a gyerekek játékába, vagy csak figyelve őket, mi is újra átélhetjük, milyen lovagnak és hercegnőnek lenni a párnákból épített várban… |
||
|
|||
Hajdú Krisztina: Jobbá tesszük - önkéntes praktikum kézikönyv (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) | |||
|
Amikor a Gyerekesély program kísérésébe kezdtünk, mi sem gondoltuk, hogy a hétköznapok során a Mozgó Játszóterek mellett az önkéntesség lesz az egyik leghatékonyabb módszer a kapcsolatteremtéshez, az együttműködéshez, később a közösségek építéséhez. Munkánk során szerettük volna jól kísérni a hozzánk társulókat, megerősíteni őket az önkéntes szolgálat terén. Megszerzett tapasztalatainkat és a teendőket, tudnivalókat gyűjtöttük össze ebben a kézikönyvben. Igyekeztük általánosan összefoglalni az önkéntesek kísérésének folyamatát, valamint bemutatni, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál hogyan oldjuk meg ezeket a feladatokat – az önkéntesek toborzásának módszereitől kezdve a kiválasztáson, felkészítésen, továbbképzésen, támogatáson és elismerésen át az önkéntes elengedéséig. Kitérünk a vonatkozó szabályok és a dokumentáció kérdésére is, hiszen az önkéntesség keretei, az önkéntesekre vonatkozó szabályok mind az önkéntes, mind a szervezet számára védelmet jelentenek. A kiadvány Mellékletében hasznos és mintaként is szolgáló dokumentumokat talál az Olvasó. |
||
|
|||
Danis Ildikó, Farkas Mária, Herczog Mária, Szilvási Léna (szerk.): A génektől a társadalomig - a kora gyerekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I. (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, 2015 - 2. kiadás) | |||
|
A Biztos Kezdet Kötetek sorozat célja, hogy a kisgyermekek fejlődéséről alkotott modern tudást és szemléletet közvetítse a társszakmák széles körében. A sorozat első kötete a korunk kihívásairól, a koragyermekkori fejlődést segítő szakmák lehetőségeiről, a modern alkalmazott fejlődésmodellekről szóló, valamint a magyarországi Biztos Kezdet programot bemutató bevezető tanulmányok után először azokat a biológiai folyamatokat vizsgálja, amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják. A második részben tárgyalja azokat a mikrorendszer-hatásokat, amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre. A kötet harmadik nagy témaköre az exo- és makrorendszereket tárgyalja, a társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek szintén meghatározó módon befolyásolják a fejlődési folyamatokat. Valamennyi fejezet végén bőséges irodalomjegyzék segíti az Olvasót a témában való további tájékozódásában. |
||
|
|||
Danis Ildikó, Farkas Mária, Herczog Mária, Szilvási Léna (szerk.): A kora gyerekkori fejlődés természete - fejlődési lépések és kihívások. Biztos kezdet kötetek II. (Emberi Erőforrás támogatáskezelő, 2011) | |||
|
A koragyerekkor időszaka, az első életévek mélyen meghatározzák a gyerekek sorsát, további életpályájukat. Ennek az életszakasznak a jelentőségét mutatja be és az alapvető fejlődési törvényszerűségeket foglalja össze a kötetet bevezető tanulmány. Ezt követik az egymásra épülő fejezetek, amelyek a fejlődés legfontosabb területeit tárgyalják. Részletesen bemutatják az újszülött és a csecsemő világhoz való alkalmazkodását, a testi növekedést, a mozgást és az észlelést, az érzelemszabályozás fejlődését és annak szerepét a társas viselkedésben, a nyelvi és a kognitív képességek fejlődését, a játék, a társas kapcsolatok, valamint az énkép és az identitás alakulását, az ennek kapcsán előkerülő problémákat – az elméleti megalapozás mellett számos gyakorlati útmutatással. Külön érdeme a kötetnek, hogy szerzői tudományos alapossággal, mégis közérthető formában adják át tudásukat az olvasóknak. |
||
|
|||
Balázs István (szerk.:): Gyerekek - Szülők - Közösségek. Módszertani ajánlások a gyerekekkel, a szülőkkel és a közösségekkel végzett munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv I. Gyerekek (Emberi Erőforrás támogatáskezelő, 2015 - 2. kiadás) | |||
|
A kötet célzottan a Biztos Kezdet programban részt vevő és különösképpen a Biztos Kezdet Gyerekházakban dolgozó szakembereknek készült, egyben a Gyerekház munkatársai számára kidolgozott képzési anyag része. Mint ilyen, gyújtópontjában a nélkülözésben élő gyerekek fejlődésének elősegítése áll. A koragyermekkori fejlődéssel kapcsolatos alapelvek bemutatását követően részletesen elemzi a játék szerepét, számos gyakorlati tanácsot adva a felnőtteknek ahhoz, hogy optimális feltételeket teremtsenek a gyerekek játékához. A harmadik fejezet a kisgyerekek biztonságával kapcsolatos alapvető tudnivalókat tartalmazza – egészség, környezeti kockázatok, gyermekbántalmazás –, a további fejezetek pedig részben elméleti ismereteket nyújtanak a gyermekek tipikus és eltérő fejlődésével kapcsolatban, részben értő, tudatos és gyakorlatias ötleteket adnak a gyerekekkel végzett mindennapos tevékenységekhez. A záró fejezet a Biztos Kezdet Gyerekházak Dokumentációs rendszerével, valamint az ebbe tartozó Megfigyelőlappal ismerteti meg az olvasót |
||
|
|||
Balázs István (szerk.:): Gyerekek - Szülők - Közösségek. Módszertani ajánlások a gyerekekkel, a szülőkkel és a közösségekkel végzett munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv II. Szülők (Emberi Erőforrás támogatáskezelő, 2015 - 2. kiadás) | |||
|
A Módszertani Kézikönyv II. kötete a gyerekek, a szülők és a Gyerekházak munkatársai között kialakuló kapcsolatokkal foglalkozik. A hangsúly mindenütt a kapcsolaton van: a szülő és a gyerek közötti, a szülők és a Gyerekház munkatársa közötti, valamint a Gyerekházba járó gyerekek és a szülők egymás közötti viszonya áll a figyelem középpontjában. A kötet részletesen kitér a szülő-gyerek kapcsolat azon vonásaira, amelyek a Gyerekházban különös hangsúlyt kaphatnak, és bemutatja a Gyerekházak mindennapjait is. Ezek mellett szó esik benne a hátrányos helyzetű, szegénységben élő, sérült, a többségtől eltérő gyerekekről és családjukról, arról, hogy miként lehet velük bizalmi kapcsolatot kialakítani. A szerzők arra törekedtek, hogy ne csak elvont, tudományos ismereteket gyűjtsenek össze, hanem ezeket rögtön megpróbálják lefordítani úgy, hogy a Gyerekházak munkatársai számára alkalmazhatók legyenek. |
||
|
|||
Balázs István (szerk.:): Gyerekek - Szülők - Közösségek. Módszertani ajánlások a gyerekekkel, a szülőkkel és a közösségekkel végzett munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv III. Közösségek (Emberi Erőforrás támogatáskezelő, 2015 - 2. kiadás) | |||
|
A kötet két nagy, egymással összefüggő témára koncentrál: a Gyerekház közösségének működésére és a Gyerekház tágabb környezetére irányuló közösségi munkára. A kiadvány első felében a Gyerekház intézményét biztos kezekben tartó teamek vannak a középpontban, amelyek nemcsak szakmailag, de emberileg is nagyon meghatározóak a Gyerekház befogadását és elfogadását illetően. Ennek kapcsán a szerzők számos gyakorlati tanáccsal, ötlettel szolgálnak arra vonatkozóan, hogy miként alakítható ki hatékony szakmai együttműködés a teameken belül illetve a Gyerekházak között. A tágabb környezetet érintő közösségépítés kapcsán szó esik azokról a szereplőkről, akik a Gyerekházak környezetében élnek, és akikkel valamilyen módon együtt kell, vagy lehetne működnünk annak érdekében, hogy a Gyerekházak a környék ismert és becsült intézményei legyenek. A kötet ezen része többféle módszert is ismertet, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az adott Gyerekház idővel közösségformáló erővel bírjon a településen. |
||
|
|||
A koragyermekkori fejlődés megalapozása - Kézikönyv a Biztos Kezdet program munkatársai számára (Emberi Erőforrás támogatáskezelő, 2015 - 2. kiadás) | |||
|
A Kézikönyv része annak a Koragyermekkori fejlődés megalapozása című programcsomagnak, amelyet az Egyesült Királyságban vezető kutatók dolgoztak ki kisgyermekekkel foglalkozó gyakorlati szakemberek számára. A magyar Biztos Kezdet program az angol anyag Gyakorlati kézikönyvét alapul véve készítette el a magyar környezethez illeszkedő változatot, amit elsősorban a Biztos Kezdet programok helyszíneként működő Gyerekházak munkatársai számára ajánl. A Kiadvány újszerűen összegzett ismereteket tartalmaz a gyermekfejlődés izgalmas és sokszínű folyamatáról. A koragyermekkori fejlődés és tanulás törvényszerűségeit úgy mutatja be, hogy folyamatosan kiemeli az egyes gyerekek fejlődési üteme közötti lehetséges különbségeket, a személyre szabott megfigyelés és az egyéni fejlődés elősegítését szem előtt tartó gyakorlat jelentőségét. A Gyerekházak környezetében jellemzően nélkülöző, gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő családok élnek. Ebben a környezetben a kisgyerekeket középpontba állító párbeszéd, a közös tevékenységek a Gyerekház munkatársai és a gyerekek, szülők, családtagok között különös jelentőséget kapnak. Mindehhez segítséget nyújt ez a Kézikönyv. |
||
Vastagh Zoltán – Husz Ildikó (szerk.): Gyerekesélyek a végeken I. Tanulmányok a leghátrányosabb helyzetű kistérségek gyermekeinek életkörülményeiről (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2016) |
|||
|
Az MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport tanulmánykötete azokkal a kistérségekkel foglalkozik, ahol 2010-2015 között komplex gyerekesély programok valósultak meg a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelése, a szegénység generációkon való átörökítésének megtörése, a lakosságot segíteni hivatott ellátórendszerek, szolgáltatások fejlesztése érdekében. A kistérségi programok megvalósítását támogató mentorprogram résztvevőjeként az MTA TK Gyerekesély-kutató Csoportnak fontos szerepe volt a projektek megalapozását elősegítő, a helyi gyermekes családok helyzetére és szükségleteire vonatkozó adatok felmérésében, illetve feldolgozásában. A kötetben található elemzések 23 szociológiai felmérés összesített adatai alapján adnak képet a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők helyzetéről. Az írások két nagy tematikus egységben – a jövedelmi helyzet, anyagi depriváció, foglalkoztatás és az oktatási esélyek, iskolai teljesítmény, szabadidő-eltöltés – mutatják be a vidéki szegénység különböző aspektusait. A könyvből mindezek mellett megismerhetők az elemzések alapjául szolgáló felmérések módszertani eljárásai valamint a gyermekszegénységgel kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások meghatározó trendjei is. |
||
Husz Ildikó (szerk.): Gyerekesélyek a végeken II. Kistérségi gyerekesély programok 2010-2015: tapasztalatok és eredmények (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2016) |
|||
|
Az MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport tanulmánykötete a kistérségi gyerekesély program (TÁMOP-5.2.3) mentorálása során összegyűjtött tapasztalataikat összegzi. Jelen kötettel az volt a céljuk, hogy a helyi projektek eredményeinek és kihívásainak összegzésével bemutassák, hogy a gyerekesély program, ez a maga nemében egyedülállóan komplex eszközrendszer milyen célok elérésre alkalmas és milyenekre nem, ha rövid távú projekt-környezetben alkalmazzák. A kötetben található elemzések egyebek mellett ismertetik azt a pályázati, jogszabályi környezetet, melyen belül a kistérségi gyerekesély programok működtek. Kitérnek a Nemzeti Gyerekstratégia különböző fejlesztési területein megvalósított tevékenységek bemutatására, és képet adnak az egyes programelemek látogatottságáról is. Önálló írás foglalkozik a programok fenntarthatóságával, az összegző tanulmányban pedig azt vizsgálják a szerzők, hogy a program mennyiben volt képes hozzájárulni a térségi és települési hátrányok csökkentéséhez, a gyermekek és gyermekes családok felzárkózási esélyeinek növeléséhez, illetve, hogy sikerült-e pozitív irányú szemléletváltozást elindítania a helyi szolgáltatók és döntéshozók körében. |