Kiadványok a kiemelt gyerekesély program megvalósítóitól
A kötet a Magyarország 31 leghátrányosabb helyzetű járásában megvalósított Gyerekesély programokra kívánja ráirányítani a figyelmet. Bár a projektek lezárultak, az éveken át folytatott szakmai munka egyes eredményei nyilvánvalóan továbbélnek, ahogy a sikerrel alkalmazott szakmai módszerek is megőrizhetőek valamilyen formában. A kiadvány a járási Gyerekesély programok olyan, innovatív és nem utolsósorban eredményes tevékenységeit mutatja be, amelyek megítélésünk szerint mások által is adaptálhatóak lennének. Interjúkötetünkben maguk a helyi szakemberek szólalnak meg, és mondják el saját szavaikkal, hogyan jutottak el egy-egy tevékenység kapcsán az ötlettől a sikeres megvalósításig.
Esélyteremtés - A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkája a Gyerekesély programokban (Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2002) | ||||
|
A kormányzati ciklusokon átívelő Gyerekesély programban a Szeretetszolgálat 2010 óta vesz részt. Így összességében is a legtöbb időt eltöltő, s eközben a legtöbb tapasztalatot gyűjtő szervezet, amelynek feladata most és az utóbbi évtizedben is az, hogy támogassa és végigkísérje a járási projektek előkészítését és megvalósítását.
|
|||
Kocsis Attila, Marozsán Csilla (szerk.): Gyerekesély programok és közösségi terek - Kérdőíves kutatások a szakmai vezetők és a közösségi ház vezetők körében I-II. (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2023) |
||||
A kötetben a járási GYEP-eket kísérő konzorcium - a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság, a Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat - munkatársai által közösen készített két tanulmányt olvashat az érdeklődő. Az első tanulmány alapját képező kérdőíves kutatás pillanatfelvétel arról, hogyan vélekedtek a programok szakmai vezetői a járási GYEP-ek zárásainak kezdeti időszakában projektjeik addigi sikerességéről, hatásairól, együttműködésekről, fenntarthatóságról és a kovid járvány programra gyakorolt hatásairól. A kötet második felében közel száz GYEP-es közösségi ház és tér adatainak értékelése szintén a szakmai vezetők válaszain alapult és a 2022 február végi – projektzárás előtti - állapotokat tükrözi. Közvetve-közvetlenül mindkét elemzés alapkérdéseket is feszeget, egyebek mellett azt, hogy vajon milyen felzárkózási funkciókat láthat el és mennyire számíthat tartós eredményekre az alulfinanszírozott ellátórendszerek mellett működő, azt kiegészíteni törekvő, csupán relatív forrásbőséggel rendelkező Gyerekesély projekt, továbbá azt, hogy a GYEP-ek zárását követően milyen kimenetek lehetnek. |
||||
Kocsis Attila, Marozsán Csilla: A "Jó kis hely" közösségi terek működésének záró értékelése (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2023) | ||||
|
A szolgáltatáshiányos kistelepüléseken létrejött „Jó kis hely” közösségi terek megnyitását és működését segítő projektek mára lezárultak. Mentorálásukért felelős szervezetként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a kezdetektől nyomon követte az új szolgáltatások létrehozását, azok beágyazódását, mindeközben pedig számos kutatást is végzett a közösségi terek szakmai munkájával kapcsolatban. Ebben a kötetben a „Jó kis hely” projektek lezárulása kapcsán készült, a mentorálási tapasztalatokat és a különböző kutatási eredményeket összegző szakmai értékelés olvasható. Az írás áttekintést ad a projektek előrehaladásáról, a programhelyszíneken elindított programok, szolgáltatások általános jellemzőiről, a közösségi terek által kialakított szakmai együttműködések intenzitásáról. Ezek mellett kitér arra is, hogy az újonnan létrejött intézmények milyen nehézségekkel találták szemben magukat a projektidőszak különböző szakaszaiban, illetve, hogy milyen sikereket értek el működésük során. |
|||
Kocsis Attila (szerk.): Nézőpontok - Beszélgetések a járási gyerekesély programok innovatív tevékenységeiről (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2023) | ||||
A kötet a Magyarország 31 leghátrányosabb helyzetű járásában megvalósított Gyerekesély programokra kívánja ráirányítani a figyelmet. Bár a projektek lezárultak, az éveken át folytatott szakmai munka egyes eredményei nyilvánvalóan továbbélnek, ahogy a sikerrel alkalmazott szakmai módszerek is megőrizhetőek valamilyen formában. A kiadvány a járási Gyerekesély programok olyan, innovatív és nem utolsósorban eredményes tevékenységeit mutatja be, amelyek megítélésünk szerint mások által is adaptálhatóak lennének. Interjúkötetünkben maguk a helyi szakemberek szólalnak meg, és mondják el saját szavaikkal, hogyan jutottak el egy-egy tevékenység kapcsán az ötlettől a sikeres megvalósításig. |
||||
Kocsis Attila-Marozsán Csilla: A "Jó kis hely" közösségi terek működésének időközi értékelése (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2021) | ||||
|
A „Jó kis hely”-ek olyan, kistelepüléseken működő közösségi terek, amelyek a gyerekekre, fiatalokra és családjaikra irányuló fejlesztéseket A kötet a szolgáltatások jellemzőinek, működésének, szakmai fejlődésének, vizsgálata után javaslatokat tesz a további fenntartási, fejlesztési lehetőségekre. |
|||
Büki-Nagybán Piroska-Kocsis Attila-Marozsán Csilla-Panyik Barbara: VÁLASZOK A GYERMEKSZEGÉNYSÉGRE - megoldási kísérletek, követendő példák az integrált térségi gyerekprogramokban (EFOP-1.4.2-16) (Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2021) | ||||
|
A tanulmány elsősorban a 31 leghátrányosabb helyzetű járásban jelenleg is zajló Gyerekesély program tevékenységeivel foglalkozik. Célja nem a járási projektek teljes körű ismertetése, inkább bemutatja, hogyan oldják meg a programok a helyben felmerülő problémákat, és melyek azok a jól átgondolt, eredményesen működő tevékenységek, amelyek mások számára is követendő példaként szolgálhatnak. Az írás a járási projektek egyes tevékenységein túl a Gyerekesély program működésének általános tapasztalataival is foglalkozik, és ezekből kiindulva javaslatokat fogalmaz meg a következő tervezési |
|||
Kocsis Attila-Marozsán Csilla: KÖZÖSSÉGEK A VÁLTOZÁS ÚTJÁN / Jó kis hely – kistelepülési komplex gyermekprogramok 2018–2019 (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2020) |
||||
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kiemelt Gyerekesély Program keretében kiadott kötete a "Jó kis hely" projektek általános jellemzőinek megjelenítését követően régiós bontásban számol be közösségi terek sajátosságairól a megvalósítók és a mentorok nézőpontjából. A főbb tendenciák felvázolása után a kötet a hazai és uniós fejlesztési programok tervezői számára fogalmaz meg javaslatokat a következő időszakra, a közösségi terek jobb működése, a gördülékenyebb projektmegvalósítás és a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. |
||||
|
||||
Kullmann Ádám-Teller Nóra (szerk.): 1000 nap a végeken - Életképek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítő munkájáról a leghátrányosabb helyzetű kistérségek legrosszabb helyzetű településein a Gyerekesély program keretében (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) |
||||
A kötet a lenyomata annak az 1000 napnak, sok ezer pillanatnak, amelyet nyolc hátrányos helyzetű kistérség felkészítésével és kísérésével töltött a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Gyerekesély program keretében 2011 és 2015 között. 1000 nap – sok ezer találkozás. Mindegyik újat adott, hiszen ezek a találkozások kölcsönösen formáltak mindenkit. A Szeretetszolgálat munkatársai rengeteget tanultak belőlük, s most ezt a tudást a személyes beszámolókon, betekintéseken keresztül teszik közkinccsé. Míg a kötet első fele e találkozásokat, azok örömeit és kihívásait dokumentálja, a második fele a Szeretetszolgálat szerepéről ad beszámolót a Gyerekesély programokban, hogy érthető legyen, miért is barangoltak be több száz települést számtalan szerepben, miközben mind azon dolgoztak, hogy a végekről kivezető út egyre több gyereknek és felnőttnek megnyíljon. |
||||
|
||||
Hajdú Krisztina-Naár Judit: Mozgó játszótér módszertan (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) | ||||
|
Játék. Végigkísér egész életünkön. Az ember az első perctől fogva játszik. Játszik már az édesanyja pocakjában, azután babaként, gyermekként, felnőttként, és végül játszik akkor is, ha megöregszik. A Mozgó Játszótér mindenhova eljut, mindenkihez szól, megmutatja, hogy nincs lehetetlen, s közben szinte minden eszközből, de még az eszköztelenségből is játékot fabrikál. A játék mindenkinek élmény, de ezek a pillanatok a nyomorban élő gyerekek számára persze többet jelentenek, egy pozitív óra közben elfelejtik a korgó gyomrot, a nélkülözést. A könyv betekintést ad a játszás elméletébe, módszertanába, emellett praktikus tennivaló-listát a játékok tervezéséhez, szervezéséhez, majd személyes élményeket oszt meg a játszások hatásairól. Végül egy bőséges játéktárat nyújt át az Olvasónak, hogy bárki bátran nekiláthasson, és egyre többen játsszunk! |
|||
|
||||
Kocsis Attila: Tiszta fejjel - A Magyar Máltai Szeretetszolgálat fejtetvesség elleni programja (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) |
||||
A tetű messziről nézve pici fehér pötty, akár morzsa is lehet, közelről azonban ronda ízeltlábú. A probléma távolról semmiségnek tűnik, közelről azonban családok életének megrontója. És a megoldás ott van a polcon. Egy pár fújás, néhány fésülés, és a tetű volt-nincs. A gyermekek lelke azonban sérül, az iskolai szünetek magányossága, egy-egy becsmérlő pillantás, a tanárok legyintése örök életre nyomot hagy. Azok a szociális munkások, akik jelen vannak egy térségben, településen, pontosan tudják, hogyan kell beavatkozni. Ha kapnak a beavatkozáshoz megfelelő eszközt, akkor a fejtetvesség akár teljesen felszámolható, ahogyan a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fejtetvesség elleni programjában is történt. |
||||
|
||||
Vincze Anna (szerk.): Kiút az adósságcsapdából - A Magyar Máltai Szeretetszolgálat HITEL-S programja (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) |
||||
A Szeretetszolgálat HITEL-S programjának lényege, hogy egy kívülálló, professzionális segítő bevonásával hosszú távú megoldást dolgozzunk ki az adósok számára. A cél a család aktuális élethelyzetét figyelembe vevő, fenntartható háztartás megtervezése és kialakítása, amelyben a család is aktívan, együtt gondolkodva részt vesz. Kiadványunk felvázolja azokat a gazdasági, pénzügyi folyamatokat, amelyek új típusú megoldásokat követeltek az eladósodott családok megsegítésére, majd bemutatja, hogyan működik a Hitel-S program keretében zajló adós-tanácsadási tevékenység, végül a programhoz kapcsolódó kísérleti támogatási és mikrohitel projekt tapasztalataira is kitérünk. |
||||
|
||||
Tölgyesi Klára: A hullámvasút biztonsági őre - A folyamatkísérő tréner szerepe a Máltai Gyerekesély projektben (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) |
||||
Szeretettel ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik most vágnak bele egy projektbe, de azoknak is, akik épp a projektjük közepén arról tanakodnak, hogy lehetne irányba húzni a szekeret. Ajánljuk továbbá azoknak, akik trénerként egy nagy projekt kísérésébe kezdenének. Igen hasznos lehet, ha egy program indulásakor és működtetése során a munkánkra egy külső szakértői szem is rálát. Kötetünkben a Máltai Gyerekesély programban munkatársként dolgozó tréner személyes beszámolóján keresztül mutatjuk be a projekt által bejárt utat: a célok és feladatok meghatározását, végigkísérését, a sikerek és kudarcok megélésének kezelését, a munkatársak szerepbe hozását és főként a csapatépítés folyamatát. |
||||
|
||||
Hajdú Krisztina: Mindenki játéka - Játék és szabadidő gyerekekkel (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) |
||||
Egy meghatározás szerint a játék nem más, mint a gyermek felhőtlen örömhöz való jogának megjelenése, a gondtalanság kifejezése. Ez minden gyermeknek jár. A felnőttek kötelessége, hogy valamennyien élhessenek vele. Aki kicsi korában nem tanul meg játszani, később nem lesz képes teljes életet élni. Hivatásos nevelők és érdeklődő szülők egyaránt kézbe vehetik, hogy a gyermekek életét ismét valódi játékokkal tölthessék meg. És aktívan bekapcsolódva a gyerekek játékába, vagy csak figyelve őket, mi is újra átélhetjük, milyen lovagnak és hercegnőnek lenni a párnákból épített várban… |
||||
|
||||
Hajdú Krisztina: Jobbá tesszük - önkéntes praktikum kézikönyv (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2015) | ||||
|
Amikor a Gyerekesély program kísérésébe kezdtünk, mi sem gondoltuk, hogy a hétköznapok során a Mozgó Játszóterek mellett az önkéntesség lesz az egyik leghatékonyabb módszer a kapcsolatteremtéshez, az együttműködéshez, később a közösségek építéséhez. Munkánk során szerettük volna jól kísérni a hozzánk társulókat, megerősíteni őket az önkéntes szolgálat terén. Megszerzett tapasztalatainkat és a teendőket, tudnivalókat gyűjtöttük össze ebben a kézikönyvben. Igyekeztük általánosan összefoglalni az önkéntesek kísérésének folyamatát, valamint bemutatni, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál hogyan oldjuk meg ezeket a feladatokat – az önkéntesek toborzásának módszereitől kezdve a kiválasztáson, felkészítésen, továbbképzésen, támogatáson és elismerésen át az önkéntes elengedéséig. Kitérünk a vonatkozó szabályok és a dokumentáció kérdésére is, hiszen az önkéntesség keretei, az önkéntesekre vonatkozó szabályok mind az önkéntes, mind a szervezet számára védelmet jelentenek. A kiadvány Mellékletében hasznos és mintaként is szolgáló dokumentumokat talál az Olvasó. |
|||
|
||||
Danis Ildikó, Farkas Mária, Herczog Mária, Szilvási Léna (szerk.): A génektől a társadalomig - a kora gyerekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I. (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, 2015 - 2. kiadás) | ||||
|
A Biztos Kezdet Kötetek sorozat célja, hogy a kisgyermekek fejlődéséről alkotott modern tudást és szemléletet közvetítse a társszakmák széles körében. A sorozat első kötete a korunk kihívásairól, a koragyermekkori fejlődést segítő szakmák lehetőségeiről, a modern alkalmazott fejlődésmodellekről szóló, valamint a magyarországi Biztos Kezdet programot bemutató bevezető tanulmányok után először azokat a biológiai folyamatokat vizsgálja, amelyek a gyermek egyéni potenciáljainak fejlődését befolyásolják. A második részben tárgyalja azokat a mikrorendszer-hatásokat, amelyek a közvetlen közeli interakciók révén a legerőteljesebben fejtik ki hatásukat a fejlődésre. A kötet harmadik nagy témaköre az exo- és makrorendszereket tárgyalja, a társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek szintén meghatározó módon befolyásolják a fejlődési folyamatokat. Valamennyi fejezet végén bőséges irodalomjegyzék segíti az Olvasót a témában való további tájékozódásában. |
|||
|
||||
Danis Ildikó, Farkas Mária, Herczog Mária, Szilvási Léna (szerk.): A kora gyerekkori fejlődés természete - fejlődési lépések és kihívások. Biztos kezdet kötetek II. (Emberi Erőforrás támogatáskezelő, 2011) | ||||
|
A koragyerekkor időszaka, az első életévek mélyen meghatározzák a gyerekek sorsát, további életpályájukat. Ennek az életszakasznak a jelentőségét mutatja be és az alapvető fejlődési törvényszerűségeket foglalja össze a kötetet bevezető tanulmány. Ezt követik az egymásra épülő fejezetek, amelyek a fejlődés legfontosabb területeit tárgyalják. Részletesen bemutatják az újszülött és a csecsemő világhoz való alkalmazkodását, a testi növekedést, a mozgást és az észlelést, az érzelemszabályozás fejlődését és annak szerepét a társas viselkedésben, a nyelvi és a kognitív képességek fejlődését, a játék, a társas kapcsolatok, valamint az énkép és az identitás alakulását, az ennek kapcsán előkerülő problémákat – az elméleti megalapozás mellett számos gyakorlati útmutatással. Külön érdeme a kötetnek, hogy szerzői tudományos alapossággal, mégis közérthető formában adják át tudásukat az olvasóknak. |
|||
|
||||
Balázs István (szerk.:): Gyerekek - Szülők - Közösségek. Módszertani ajánlások a gyerekekkel, a szülőkkel és a közösségekkel végzett munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv I. Gyerekek (Emberi Erőforrás támogatáskezelő, 2015 - 2. kiadás) | ||||
|
A kötet célzottan a Biztos Kezdet programban részt vevő és különösképpen a Biztos Kezdet Gyerekházakban dolgozó szakembereknek készült, egyben a Gyerekház munkatársai számára kidolgozott képzési anyag része. Mint ilyen, gyújtópontjában a nélkülözésben élő gyerekek fejlődésének elősegítése áll. A koragyermekkori fejlődéssel kapcsolatos alapelvek bemutatását követően részletesen elemzi a játék szerepét, számos gyakorlati tanácsot adva a felnőtteknek ahhoz, hogy optimális feltételeket teremtsenek a gyerekek játékához. A harmadik fejezet a kisgyerekek biztonságával kapcsolatos alapvető tudnivalókat tartalmazza – egészség, környezeti kockázatok, gyermekbántalmazás –, a további fejezetek pedig részben elméleti ismereteket nyújtanak a gyermekek tipikus és eltérő fejlődésével kapcsolatban, részben értő, tudatos és gyakorlatias ötleteket adnak a gyerekekkel végzett mindennapos tevékenységekhez. A záró fejezet a Biztos Kezdet Gyerekházak Dokumentációs rendszerével, valamint az ebbe tartozó Megfigyelőlappal ismerteti meg az olvasót |
|||
|
||||
Balázs István (szerk.:): Gyerekek - Szülők - Közösségek. Módszertani ajánlások a gyerekekkel, a szülőkkel és a közösségekkel végzett munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv II. Szülők (Emberi Erőforrás támogatáskezelő, 2015 - 2. kiadás) | ||||
|
A Módszertani Kézikönyv II. kötete a gyerekek, a szülők és a Gyerekházak munkatársai között kialakuló kapcsolatokkal foglalkozik. A hangsúly mindenütt a kapcsolaton van: a szülő és a gyerek közötti, a szülők és a Gyerekház munkatársa közötti, valamint a Gyerekházba járó gyerekek és a szülők egymás közötti viszonya áll a figyelem középpontjában. A kötet részletesen kitér a szülő-gyerek kapcsolat azon vonásaira, amelyek a Gyerekházban különös hangsúlyt kaphatnak, és bemutatja a Gyerekházak mindennapjait is. Ezek mellett szó esik benne a hátrányos helyzetű, szegénységben élő, sérült, a többségtől eltérő gyerekekről és családjukról, arról, hogy miként lehet velük bizalmi kapcsolatot kialakítani. A szerzők arra törekedtek, hogy ne csak elvont, tudományos ismereteket gyűjtsenek össze, hanem ezeket rögtön megpróbálják lefordítani úgy, hogy a Gyerekházak munkatársai számára alkalmazhatók legyenek. |
|||
|
||||
Balázs István (szerk.:): Gyerekek - Szülők - Közösségek. Módszertani ajánlások a gyerekekkel, a szülőkkel és a közösségekkel végzett munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv III. Közösségek (Emberi Erőforrás támogatáskezelő, 2015 - 2. kiadás) | ||||
|
A kötet két nagy, egymással összefüggő témára koncentrál: a Gyerekház közösségének működésére és a Gyerekház tágabb környezetére irányuló közösségi munkára. A kiadvány első felében a Gyerekház intézményét biztos kezekben tartó teamek vannak a középpontban, amelyek nemcsak szakmailag, de emberileg is nagyon meghatározóak a Gyerekház befogadását és elfogadását illetően. Ennek kapcsán a szerzők számos gyakorlati tanáccsal, ötlettel szolgálnak arra vonatkozóan, hogy miként alakítható ki hatékony szakmai együttműködés a teameken belül illetve a Gyerekházak között. A tágabb környezetet érintő közösségépítés kapcsán szó esik azokról a szereplőkről, akik a Gyerekházak környezetében élnek, és akikkel valamilyen módon együtt kell, vagy lehetne működnünk annak érdekében, hogy a Gyerekházak a környék ismert és becsült intézményei legyenek. A kötet ezen része többféle módszert is ismertet, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az adott Gyerekház idővel közösségformáló erővel bírjon a településen. |
|||
|
||||
A koragyermekkori fejlődés megalapozása - Kézikönyv a Biztos Kezdet program munkatársai számára (Emberi Erőforrás támogatáskezelő, 2015 - 2. kiadás) | ||||
|
A Kézikönyv része annak a Koragyermekkori fejlődés megalapozása című programcsomagnak, amelyet az Egyesült Királyságban vezető kutatók dolgoztak ki kisgyermekekkel foglalkozó gyakorlati szakemberek számára. A magyar Biztos Kezdet program az angol anyag Gyakorlati kézikönyvét alapul véve készítette el a magyar környezethez illeszkedő változatot, amit elsősorban a Biztos Kezdet programok helyszíneként működő Gyerekházak munkatársai számára ajánl. A Kiadvány újszerűen összegzett ismereteket tartalmaz a gyermekfejlődés izgalmas és sokszínű folyamatáról. A koragyermekkori fejlődés és tanulás törvényszerűségeit úgy mutatja be, hogy folyamatosan kiemeli az egyes gyerekek fejlődési üteme közötti lehetséges különbségeket, a személyre szabott megfigyelés és az egyéni fejlődés elősegítését szem előtt tartó gyakorlat jelentőségét. A Gyerekházak környezetében jellemzően nélkülöző, gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő családok élnek. Ebben a környezetben a kisgyerekeket középpontba állító párbeszéd, a közös tevékenységek a Gyerekház munkatársai és a gyerekek, szülők, családtagok között különös jelentőséget kapnak. Mindehhez segítséget nyújt ez a Kézikönyv. |
|||
Vastagh Zoltán – Husz Ildikó (szerk.): Gyerekesélyek a végeken I. Tanulmányok a leghátrányosabb helyzetű kistérségek gyermekeinek életkörülményeiről (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2016) |
||||
Az MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport tanulmánykötete azokkal a kistérségekkel foglalkozik, ahol 2010-2015 között komplex gyerekesély programok valósultak meg a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelése, a szegénység generációkon való átörökítésének megtörése, a lakosságot segíteni hivatott ellátórendszerek, szolgáltatások fejlesztése érdekében. A kistérségi programok megvalósítását támogató mentorprogram résztvevőjeként az MTA TK Gyerekesély-kutató Csoportnak fontos szerepe volt a projektek megalapozását elősegítő, a helyi gyermekes családok helyzetére és szükségleteire vonatkozó adatok felmérésében, illetve feldolgozásában. A kötetben található elemzések 23 szociológiai felmérés összesített adatai alapján adnak képet a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők helyzetéről. Az írások két nagy tematikus egységben – a jövedelmi helyzet, anyagi depriváció, foglalkoztatás és az oktatási esélyek, iskolai teljesítmény, szabadidő-eltöltés – mutatják be a vidéki szegénység különböző aspektusait. A könyvből mindezek mellett megismerhetők az elemzések alapjául szolgáló felmérések módszertani eljárásai valamint a gyermekszegénységgel kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások meghatározó trendjei is. |
||||
Husz Ildikó (szerk.): Gyerekesélyek a végeken II. Kistérségi gyerekesély programok 2010-2015: tapasztalatok és eredmények (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2016) |
||||
Az MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport tanulmánykötete a kistérségi gyerekesély program (TÁMOP-5.2.3) mentorálása során összegyűjtött tapasztalataikat összegzi. Jelen kötettel az volt a céljuk, hogy a helyi projektek eredményeinek és kihívásainak összegzésével bemutassák, hogy a gyerekesély program, ez a maga nemében egyedülállóan komplex eszközrendszer milyen célok elérésre alkalmas és milyenekre nem, ha rövid távú projekt-környezetben alkalmazzák. A kötetben található elemzések egyebek mellett ismertetik azt a pályázati, jogszabályi környezetet, melyen belül a kistérségi gyerekesély programok működtek. Kitérnek a Nemzeti Gyerekstratégia különböző fejlesztési területein megvalósított tevékenységek bemutatására, és képet adnak az egyes programelemek látogatottságáról is. Önálló írás foglalkozik a programok fenntarthatóságával, az összegző tanulmányban pedig azt vizsgálják a szerzők, hogy a program mennyiben volt képes hozzájárulni a térségi és települési hátrányok csökkentéséhez, a gyermekek és gyermekes családok felzárkózási esélyeinek növeléséhez, illetve, hogy sikerült-e pozitív irányú szemléletváltozást elindítania a helyi szolgáltatók és döntéshozók körében. |